13. fejezet

Sziasztooook:))

Nos, íme a várva várt rész, amiben kiderül, mi történt a mi Niallünkkel, valamint több 18+ és erőszak is megtalálható a részben.://

Bár még mindig nem sütött ki a Nap a mi kis történetünkben, azért ez is változni fog..remélem;)

Még egyszer szeretném megköszönni a rengeteg szép szavakat, el sem tudjátok képzelni, mennyire jól esnek:")) Köszönöm:*

Na további jó olvasást és hétvégét, pusszantás.

Judit.xx

13. fejezet

„Körülbelül egy órával rá, hogy téged elfogtak, még úton voltam. A nedves talajon futottam, a fagyos éjszakában. Mivel a ló megbicsaklott, és nem tudott fölállni, ezért hátrahagytam és haladtam tovább. Befutottam az erdőbe, azt gondolva, hogy így elvesztik nyomomat, de közelebb voltak, mint ahogy azt hittem. Biztos meglátták, mikor a fák közé futok, mert mindannyian közvetlenül utánam lovagoltak. Másodpercek alatt elkaptak, majd verni kezdtek.” Mondta, majd egy mély lélegzetet vett.

„Jól van, ha nem akarod, nem muszáj elmondanod a részleteket.” Beszéltem hozzá, miközben a kezéért nyúltam, amit a térdén pihentetett.

Ő csak bólintott, majd megkönnyebbülten elmosolyodott, „Ezek után kivonszoltak az erdőből, a ló mellé. Megmutatták, hogy eltörtem a lábát. Mondták, hogy ki kell fizessem, majd elkezdtek egymás között lökdösni. Letaszítottak a földre, majd az után…” elhallgatott, és megborzongott, „ők… ők megerőszakoltak.”

A lélegzetem elakadt, majd a tüdőmbe szorult. Niall-t megerőszakolták? Hogy lehetséges ez? Hiszen ő egy herceg! Hogy engedhették ezt meg?

„Mindannyian, felváltva.” Sírt, szavait gyorsan ejtette ki, még mielőtt rátört volna a zokogás.

Odakúsztam hozzá, majd mellkasomhoz vontam. Ő nem ezt érdemelte. Senki sem érdemelne ilyet.

Emlékeim egy csapásra rohamoztak meg, mikor az első intim kapcsolatunk volt Louis-val. A király egyik emberét hívták, hogy ellenőrizze, minden simán megy-e. Pedig ez közel sem volt így.

******

Csak némán álltam, mikor Louis hanyagul megcsókolt. Mindig is csináltunk ilyet, de nem így. Bár 13 és fél évesen megváltozott csókolózás terén, de ezúttal ez mégis más volt. 

Kezével körbeölelt, ez által próbálta még közelebb préselni a testét az enyémhez. Éreztem egy dudort az ágyékánál, ami a lábamhoz nyomódott. Egy morgást hallatott, majd erősebben kezdte magát hozzám dörzsölni.

Ezután elhúzódtam, bár ha jobban belegondolok, sohasem szabadott volna ezt csinálnom. Szemei villámokat szórtak. Ez volt a legelső alkalom, hogy ilyennek láttam őt.

„Mégis mit csinálsz?” Vicsorította, és éreztem, ahogy a ki nem engedett könnyeim elhomályosítják a látásom.

„É-én n-n-nem é-érte-lek.” Nyögtem ki egy rémült 11 éves hangjával.

Arca ellágyult és karjai közé vont. Ahogy múltak a hónapok, úgy lett magasabb nálam, persze csak néhány centivel. Biztonságot és védelmet éreztem a karjaiban.

„Rendben, Hazza. Ez az, amiért az enyém vagy. Ez az oka, amiért ’fiút’ kaptam.” Suttogta.

Szipogtam egy párat, a kezeimmel közben a könny áztatta szemeimet dörzsöltem. Louis elhúzódott tőlem, majd elkezdte lehámozni rólam ruháimat.

Hagytam, míg teljesen meztelenre le nem vetkőztetett, és engedelmesen hallgattam rá, mikor azt mondta, hogy feküdjek hasra az ágyon. Hallottam csoszogását, miközben ő is levetkőzött, majd fölmászott a hatalmas ágyra.

Ezután elhelyezkedett a hátam mögött, széjjelebb tárta lábaimat, emiatt újra kényelmetlenül kezdtem érezni magam. Majd megpróbált teljesen szűz hátsó felembe hatolni. Ez volt az a pont, mikor elkezdtem eszeveszettül kapálózni, hogy minél távolabb kerülhessek tőle.

„Kérlek, hagyd abba! Kérlek, kérlek, állj!” Sikítottam, majd arrébb kúsztam tőle, és egy labdává gömbölyödtem.

Mint az előbb, most is olyan kifejezéssel bámult rám. Pénisze lábai között meredezett, arca bosszúságot sugárzott.

„Gyere ide vissza." Parancsolta. 

Ez volt az első alkalom, mikor megráztam a fejem rá. Tettemtől még dühösebbé vált.

„Nem hallgat rám!” Kiáltott ki Louis a szobából.

Teljesen összezavarodtam. Kinek kiabált? De ezen nem kellett sokáig gondolkodnom. Louis hálószoba ajtaja kinyílt, majd egy zömök testalkatú férfi lépett be. Kezében kötél volt, és közben folyamatosan engem nézett.

„Úgy néz ki, a nehéz utat kell, hogy válasszuk.” Mosolygott, míg az ágy széléhez ért.

Látványára még jobban összegömbölyödtem, nagyon megijesztett ez a különös ember és amit Louis az előbb próbált csinálni velem.

A férfi megragadta a karomat, majd a kötelet szorosan a csuklóm köré illesztette. Ezután áthúzott rajta, majd az ágy egyik cölöpéhez rögzítette azt. Mikor megbizonyosodott róla, hogy jó erősen meghúzta az anyagot, a másik karomhoz nyúlt. Megpróbáltam kihúzni erős karmai közül, de a férfi sokkalta erősebb volt, mint én. Tarkón vágott, és még erősebben húzta.

Mikor elkészült a kötelek rögzítésével, olyan szorosan feküdtem az ágyon, hogy megmozdulni sem bírtam. Csendben zokogtam, féltem az elkövetkezendő percektől.

Mikor a férfi elment, Louis fölmászott rám. Megcsókolta a vállamat, majd hozzám nyomta magát. Éreztem péniszét a fenekemnél, de legalább nem próbált meg belém hatolni.

„Nyugi, Hazza. Jó móka lesz.” Suttogta.

Előretolta egy kicsit a csípőjét és felnyögött örömében.

„Nem érzed, hogy milyen jó?” Kezdte csókolgatni vállaimat.

Mondani akartam, hogy nem, de az utolsó alkalommal, mikor ellenszegültem se szolgálta az én javamat a cselekedetem. Így hát csendben maradtam.

Ezután felült, és lemászott rólam. Széthúzta a fenekemet, majd egyik ujját felnyomta járatomba. Megpróbáltam elhúzódni tőle, mivel nem tetszett, ha ilyen módon érintettek, de nem bírtam megmozdulni.

Kihúzta ujját, majd pénisze hegyét kezdtem megérezni. Megpróbált újra belém hatolni.

Olyan szorosan szorítottam össze magam, ahogy csak tudtam, hogy megállítsam őt, de nem használt semmit.

Hirtelen lökte előre csípőjét, mire egy sikoly szaladt ki ajkaim közül. Úgy éreztem, mintha testem abban a pillanatban szakadna ketté. Hagytam, hogy elfojtott zokogásom a felszínre törjön, mikor kihúzódott belőlem. Azt hittem vége van, mígnem ismét belém nem csapódott.

Egy újabb sikoly visszhangzott a szobában, könnyeim megállás nélkül csorogtak.

„Hazza, kérlek, hagyd abba. Nyugi. Minden rendben.” Hallottam Louis aggódó hangját, de képtelen voltam feldolgozni szavait.

A fájdalom elviselhetetlen volt. Csak annyit akartam, hogy hagyja abba.

Kihúzódott, majd újra behatolt. Ekkor kiáltott fel a gyönyörtől. Éreztem, hogy valami kezd kitölteni belülről, mire összerezzentem. Louis ezt követően gyorsan és lihegve rám omlott.

Mikor végleg kihúzta magát, még mindig éreztem a folyadékot, ami bennem volt. Miközben feküdtem és még mindig nem tudtam mozdulni, éreztem, ahogy szivárog.

„Harry,” Beszélt most halkan Louis.

Nem tudtam megállítani könnyeimet, így azok szabadon gurultak végig arcomon. Még mindig éreztem, hogy mindenem fáj.

„Harry, mondd, hogy szeretsz engem." Suttogta.

Nem akartam, hogy többé ideges legyen, így fojtott hangon megszólaltam, „Szeretlek, Louis.”

******

Nem voltam biztos benne, hogy miért kérte tőlem, hogy azt mondjam neki, ami körülbelül 2 évre rá igazzá vált. Mégis Louis nekem sosem mondta el olyankor az érzéseit. A fiúk nem szerethetnek bele a játszótársaikba.

„Annyira sajnálom, Niall. Én… te nem ezt érdemled.” Mondtam halkan.

Letöröltem néhány kósza könnycseppjét, majd homlokon csókoltam.

Természetesen ekkor volt az, mikor kinyílt a helység ajtaja, és a főszakáccsal néztünk farkasszemet. Lélegzetem elakadt, és mint akit puskából lőttek ki, úgy húzódtam arrébb Niall-től. Rögtön tudtam, hogy meglátta a csókot. A főszakács csak vigyorgott.

„Gyerünk, Niall. Munka van. Ne aggódj, a játszótárs velem jön.” Vicsorgott rám.

„Nem, nem, ez nem az, aminek látszik!” Tiltakoztam, mikor a férfi megragadta a karomat és felhúzott a földről.

E pillanatban véletlenül elejtettem a könyvemet, ezért kétségbeesetten próbáltam utána nyúlni, de már nem értem el.

„Nem hagyom, hogy bemocskold a konyhai személyzetemet! Most azonnal a király színe elé viszlek!”

És megtette. Végigvonszolt a palotán, egészen a király irodájáig. Bekopogott az ajtón, a nevét mondta, mire azonnal egy ’bejöhet’ hangzott fel.

Amikor az ajtó kitárult, benn megláttam Louist, amint apja mellett ül az asztalnál. Eleanor egy ablak előtt állt és figyelte a kinti eseményeket, de minden szem rám szegeződött, amint beléptünk a helységbe.

„Mi folyik itt?” Louis szólalt meg először.

„Rátaláltam, amint az ír herceggel egy konyhai raktárban van együtt. A szakács sírt, és a fiú  homlokon csókolta.” Állította.

„Ez nem az, aminek látszott! Én soha…”

„Csendet fiú!” Parancsolta a király, mire a fejemet leejtettem, „Vigyétek a kurtizánok kamrájába. Láncoljátok az egyik ágyhoz.”

A szemem elkerekedett elutasító hangjára. Úgy tört össze körülöttem a világ, mintha épp most ítéltek volna el. Döbbenten álltam. Szóval akkor ennyi volt?

„Nem, én vagyok a felelős érte, Apám. Én döntök a büntetése felett.” Szólalt meg Louis.

„Akkor mit javasolsz, fiam?"

„Ebéd után azonnal láncoljátok az ágyamhoz. Azután meg fogom keresni a nyakörvét és ráerősítem.” Parancsolta.

Utáltam a nyakörvet. A palotában töltött első évemben pedig kénytelen voltam viselni azt. Emiatt mindig Louis oldala mellett kellett, hogy legyek. Állandóan rajtam volt és úgy éreztem magam benne, mintha egy állat lennék.

Zayn még mindig viselte a nyakörvét, de Liam már nem csatolt hozzá pórázt.

Nem harcoltam a parancs ellen, ez a verzió sokkal jobban hangzott, mint amit a király szabott rám. Engedelmesen Louis hálójához mentem, majd hagytam, hogy az ágy cölöpjeihez láncoljanak.

Ebéd után Louis viharzott be. Összerezzentem az ajtó által keltett hangos zajra.

„Nem értelek, Hazza! Mégis mi ütött beléd?! Szerelmes vagy a szakácsba? Ezért szöktél el vele?! Nem vagyok már elég jó neked?!” Üvöltött rám, miközben én a lábait néztem.

„Válaszolj nekem!!!"

„Nem vagyok szerelmes Niall-be." Motyogtam.

„Akkor mi van? Miért nem szeretsz engem?” Fújt ki egy mély lélegzetet.

„Én szeretlek téged, Louis. Jobban, mint bárki mást.”

„Akkor miért csinálod ezt velem?” Könyörgött a válaszért, de féltem elmondani neki az igazságot.

„Kérlek, Harry. Tudnom kell, mi miatt teszed ezt.”

„Mertnemszeretszengem.” Motyogtam gyorsan levegővételem közben.

„Hogy mit mondtál?”

Egy mély lélegzetet vettem, majd lassan kifújtam azt.

„Megpróbáltam elmenekülni, de csak azért, mert te nem szeretsz úgy, ahogy én téged. Nem akarom végignézni, hogy másba leszel szerelmes.” Suttogtam még mindig lefelé bámulva.

„Harry, te csak a játszótársam vagy. Muszáj feleségül vennem Eleanort.” Mondta, mintha ez csak egy kis semmiség lenne.

„Tudom.”

Megrázta a fejét, majd a komódhoz lépdelt. Kinyitotta annak alsó fiókját, majd néhány tárgyat kezdett el elővenni. Ezután visszasétált és az ágyra rakta azokat.

A legelső a nyakörvem volt. Lila volt, királyi szín, ezzel jelezve, hogy a herceg tulajdona vagyok. Ezt Louis hozzárögzítette a nyakamhoz. Meglepően jól illeszkedett rám, pedig az elmúlt években már egyáltalán nem viseltem. Miután a zárat is hozzácsatolta, a kulcsot éjjeliszekrényére tette.

Ezután egy külön bőrszíj következett, amit mindig az ágy cölöpjeihez szokott illeszteni. Ez az, ami hozzám is kapcsolódik, ha Louis ágyához kötöznek. A szíjat nyakörvemre akasztotta, majd azt is lezárta. Elővett egy kulcsot a zsebéből, és kinyitotta vele az engem rögzítő láncomat. Testemen át az ágyhoz illesztette, hogy bár mozogni tudjak vele, de messzebbre menni már nem.

Az utolsó elem a póráz volt. Ez is egy újabb bőrszíj, de ennek a végén egy hurok díszelgett, ami Louis csuklóját fogta közre.

„Szerencsés vagy, remélem tudod. Egy másik ágyhoz lennél hozzáláncolva és nem ehhez.” Jelentette úgy ki, mintha nem is lettem volna ott vele és a királlyal a szobában.

„Tudom. Hogyan köszönhetem meg, hogy megmentettél?” Suttogtam.

Megragadta államat, és arrébb húzta arcomat, hogy tekintetünk összekapcsolódjon. Szemei szinte feketélltek a vágytól.

„Mindig is jól néztél ki a nyakörvedben.” Motyogta, mielőtt szenvedélyesen az ajkaimra nem tapadt.

Azonnal reagáltam, ezért kinyitottam a számat, hogy nyelvével be tudjon furakodni. Mélyebbre merült bennem, és elmélyítette csókunkat. Éreztem, amint keze felkúszik az ingemen, és elkezdett visszanyomni. Emiatt én kénytelen voltam visszafeküdni, miközben rám ült lovaglóülésben, és ruhán keresztül dörzsölte össze merevedésünket.

Egy nyögés szakadt fel ajkaim közül, mire elvigyorodott. Gyorsan kezdte kigombolni az ingemet, érdekes módon most sikerült kibújtatni őket helyükről, ahelyett, hogy egyből szétszakította volna az anyagot. Miután lekerült rólam, sajátjától is megszabadult, majd újból hozzám dörzsölte magát.

Ezután elkezdte csókolgatni a nyakam, végighaladva állkapcsom vonalán. Ahogy haladt, néha a puha bőrbe harapott, majd megszívva foltokat hagyott maga után. Mikor kulcscsontomhoz ért, elhúzódott.

Hirtelen rántotta le rólam a nadrágom, megszabadítva ezzel szűk anyagától. Ezt követően ő is levéve magáról újból egymáshoz dörzsölte férfiasságunkat.

„Hmmm! Louis!” Nyögtem ki, többet akarva.

Láttam önelégült vigyorát, ezért hangosabban hallattam a hangomat. Mindig is szerette, ha hangos vagyok.

„Mit akarsz, Harry?" Viccelődött.

Tehát most kötekedő hangulatban volt. Ez mindig a legbosszantóbb.

„Kérlek, Louis!” Kiáltottam/ nyögtem, miközben gerincem ívben nekifeszült.

Emiatt a tettem miatt teljesen elhúzódott tőlem, testét csak fölöttem tartva, hozzám nem érve.

„Mondd, hogy mit szeretnél.” Játszott ördögi vigyorral az ajkán.

„Érints meg. Kérlek, Louis, érints meg.”

Vigyora megnőtt, de teljesítette kérésem, és teljesen hozzám préselődött, ami miatt a nevét sikoltottam örömömben. Hallottam kuncogni, miközben csípőjét az enyémhez dörzsölte.

„Louis!” Mordultam fel, ahogy újra nekem préselődött.

Mikor elhúzódott, tiltakozásul csak nyafogtam, de rögtön elhallgattatott.

 „Hajolj föl az ágyról.” Tettem, ahogy mondta, türelmetlenül és készségesen.

Lenéztem a párna alól a merevedésemre, de túlságosan fel voltam izgulva, hogy törődjek vele. Éreztem Louis-t elmozdulni mögülem, majd nekitámaszkodott a hátamnak.

„Úgy érzem, mi már nagyon régen csináltuk ezt megfelelően.” Suttogta rekedten fülembe, mire borzongás futott végig rajtam.

Ringatózó mozgást vett fel csípőjével, teljesen hozzám simulva. Benyúlva kezével körbesimított a mellemen, majd megcsípte mellbimbóimat. Fejem vállára hajtottam, közben hosszan és mélyen felnyögtem. Egy kis ideig még ingerelte bimbóimat, majd kezét lefelé kezdte futtatni a testemen.

Ujjait combom belsejében pihentette, centiméterekre fájó merevedésemtől. Kezeit lefelé kezdte simítani a lábamon, mire széttártam azokat. Bár még mindig egyre jobban haladt lefele, már az ott lévő izmaimat kezdte masszírozni. 

"Olyan forró vagy ilyenkor. Szinte könyörög a péniszem, hogy még egy kicsit jobban terpeszd szét a lábaidat nekem, szerelmem. Lássuk, mennyire megy." Suttogta, nyelvével folyamatosan a fülemnél tevékenykedett.

Hallva kérését kifeszítettem amennyire csak tudtam, nem foglalkozva a fájdalommal. Éreztem, hogy nagyon közel van a merevedésemhez. De még így is meglehetősen messze voltam lent lévő kezétől.

"Most hajolj előre." Parancsolt, mire azonnal engedelmeskedtem.

Megéreztem pénisze hegyét bejáratomnál. Visszanyomtam magam, abban a reményben, hogy minél jobban elmerüljön bennem, de ezzel csak azt értem el, hogy egy erőteljeset csapott a fenekemre.

Egy kis ideig még hallgatta nyöszörgő könyörgéseimet, majd hirtelen belém vágódott. Egy ismerős keverék, a fájdalom és az öröm érzése előzte meg neve nyögését.

"Oh Hazza." Nyögött fel, ami immár teljes mértékben hőt sugárzott.

Kihúzódott, majd könyörtelenül belém hatolt, rögtön eltalálva azt a pontot, amitől testem önkénytelenül is görcsbe ugrott az örömtől. Felordítottam, fejemet ide-oda dobálva, majd visszaszorítottam eredeti helyére. Ha most látnának a szolgák.

Lassan kezdett mozogni, felvéve egy állandó ritmust. Minden, ami hallható volt, az az egymáshoz csapódó bőrünk, a morgások és a nyögésünk volt. A lábaim pihentető helyzetben voltak, így ott nem tudtam érezni a fájdalmat, ami egy nem is olyan messze lévő pontomnál már megfigyelhető volt.

Én voltam az első, aki elélvezett. A sűrű és meleg folyadék végiglövellt az alattam lévő párnákon át, egészem a fejtámláig. Utánam néhány perccel Louis is követett.

Orgazmusát követően még végzett néhány levezető lökést, lassított, majd leállt. Gyengéden húzódott ki, mire összerezzentem. Ürességet éreztem, anélkül, hogy tagja mélyen bennem lenne.

Louis segített, hogy elfeküdjek az ágyon. Hirtelen újra elkezdett fájni mindenem. Nem is kellett mondani neki, hogy úgy éreztem, mintha ólom súlyok húznák a lábamat, vagy hogy a fájó derekam mintha szétzúzták volna a történtek miatt. Louis most mégis szelíd volt velem. Magához húzott, majd elkezdte masszírozni a fenekem, amíg álomba nem merültem.

Mielőtt azonban teljesen magába nem szippantott volna a sötétség, még sikerült egy gyöngéd csókot lehelnem Louis mellkasára, majd suttogni kezdtem,

"Szeretlek, Louis."